A z    ü v e g r ő l

Hogyan készül a színes művészüveg?

Az üveg különleges anyag: ugyanazokból az alapvető összetevőkből a szinte teljesen színtelentől a mély, ragyogó színekig számtalan változat készíthető. A művészüvegek szépségét nemcsak a színük, hanem fényáteresztésük, felületi struktúrájuk és az üvegen belüli színárnyalatok játéka is adja.

Miből készül az üveg?

A legtöbb hagyományos üveg fő alkotóeleme a szilícium-dioxid, amelyet leggyakrabban nagy tisztaságú homok formájában használnak. Ehhez nátrium-karbonátot, vagyis mosószódát és kalciumtartalmú anyagot, például mészkövet adnak.

A szóda csökkenti az üveg olvadási hőmérsékletét, a kalcium pedig tartósabbá és ellenállóbbá teszi az elkészült üveget.

Az alapanyagokat magas hőmérsékleten összeolvasztják. Az így létrejövő olvadt üveget különféle eljárásokkal formázzák – a művészüvegeket többek között sík üveglapokká alakítják.

Hogyan lesz színes az üveg?

A szín nem egyszerűen egy festékréteg az üveg felületén. Sok művészüvegnél már maga az üveg anyaga színes.

Minden üveg az egyediségét az olvasztás során belekevert ásványoktól kapja, pl. fém-oxidok, arany, stb. Ezek az üveg összetételével, a kemence hőmérsékletével és az előállítás körülményeivel együtt határozzák meg a kialakuló színt.

Néhány jellegzetes színezőanyag: 

kék - kobalt 

zöld - vas 

türkizkék v. rubinvörös - réz

ametiszt, lila - mangán

rubinvörös v. lila - arany

vörös - kadmium

sárga - szelén

fehér - ón + antimon


Több száz vegyület és vegyületkombináció használható az üveg színezésére, ezért a különböző színű művészüvegek ára jelentősen eltérhet. Egyes színek előállításához drágább alapanyagokra vagy összetettebb gyártási folyamatra van szükség.

Mitől olyan különleges a művészüveg?

A művészüveg nem feltétlenül egyenletes színű és felületű – éppen ez adja a szépségét.

A gyártás során különböző színű és tulajdonságú üvegek kerülhetnek egymás mellé vagy keveredhetnek össze. Így erezett, márványos, opálos, áttetsző vagy különböző felületi struktúrájú üveglapok születhetnek.

Ezért egy üveglapon belül is változhat a szín, a fényáteresztés és a mintázat. Az üveg másképpen mutat áteső és ráeső fényben, és a napszak, valamint a környezet változásával is új arcát mutathatja.

És mi az a "Tiffany-üveg"?

Louis Comfort Tiffany a 19. század végén a színes, opaleszcens művészüvegek egyik legfontosabb megújítója volt. Műhelyében az üveget nem pusztán hordozónak tekintették, amelyre festéssel kerül a kép: magának az üvegnek a színét, erezetét, áttetszőségét és struktúráját használták a művészi hatás megteremtésére.

A köznyelvben ezért ma sokféle színes művészüveget nevezünk "Tiffany-üvegnek", bár szakmailag ez nem egyetlen pontosan meghatározott üvegfajtát jelent.

A Tiffany névhez kapcsolódik a híres rézfóliás technika is, amelynél a méretre vágott üvegdarabok széleit vékony rézfóliával vonják be, majd forrasztással kapcsolják össze őket.

A modern üvegmozaikban azonban ugyanezek a gyönyörű művészüvegek mozaikanyagként is használhatóak: az üveget vágjuk, csiszoljuk, formáljuk és a kompozíciónak megfelelően illesztjük egymás mellé.

Technikák megkülönböztetése:

  • Mozaik technika: nagy táblákból kivágott üvegdarabok egymás mellé ragasztása, majd a hézagokat fugázó anyag tölti ki. Pl.:falikép, kerti asztal. Ezzel a technikával dolgozom.
  • Tiffany technika: a méretre vágott üvegdarabok széleit vékony rézfóliával vonják be, majd forrasztással kapcsolják össze őket. Pl.: asztali lámpák
  • Ólomüvegezés: az üvegdarabokat ólomsínbe helyezik, majd azokat pontforrasztással kapcsolják össze. Pl.: templomablakok

Forrás: 

  • Corning Museum of Glass – All About Glass gyűjtemény
  • Üvegezők Boltja, Gáspár Glass Kft, Brigi és Robi